Szobor Kállai Ferencről Gyomaendrődön

Szobrot állítottak Kállai Ferenc színművész emlékére Gyomaendrődön. A szobrot, Szőke Sándor alkotását Hegedűs D. Géza avatta fel a színész születésének 90. évfordulóján.IMG_3608

Hegedűs D. Géza beszéde a szoboravatón:

Kedves Ünneplő Közönség!

A Kállai Ferenc Alapítvány kuratóriumi elnökeként és a MASZK Országos Színészegyesület, azaz valamennyi színészkolléga nevében állok itt, Kállai Ferenc szoboravatóján.

A  magyar színésztársadalom nevében köszönetemet fejezem ki Gyomaendrőd polgárainak, a Gyomai Szülőföld Baráti Körnek, a város képviselőtestületének, Toldi Balázs polgármester úrnak, és végül, de nem utolsó sorban Szőke Sándor szobrászművésznek, hogy Kállai Ferenc 90. születésnapja alkalmából felavathatjuk a XX. századi magyar színház- és filmművészet egyik legnagyobb alakjának a szobrát.
Bálint György, a nagy magyar esszéista és gondolkodó, egyik írásában úgy fogalmaz, hogy a szobrokban minden kor az ÉN-KÉPÉT, a saját emberi minőségét örökíti meg, hogy mit gondol az emberről, a bennünket körülvevő világról, hogy mit lát szépnek és fontosnak, hisz-e az álmokban, a teremtő fantáziában, hogyan él a hétköznapokban, s képes-e örülni, ünnepet teremtve, mintegy üzenve a jövő nemzedékeknek, hogy mi ilyenek vagyunk-voltunk.

Kállai Ferenc szobra itt, Gyomaendrőd szép Szabadság terén, közel enged magához bennünket, mintegy jelezvén, hogy én egy vagyok közületek, drága földijeim, gyertek, üljetek ide mellém a padra! Ha helyet foglalunk mellette, bölcs, derűs, szemlélődő tekintetét követve, elengedjük magunkat, befogadva a körülöttünk zajló életet. Egy percre sem feledjük, hogy ő egy színészóriás volt, aki a humanitás létformáinak végtelen sok emberi karakterét keltette életre, színpadon és a filmvásznon, a televízió képernyőjén és hangjátékokban. Tudjuk, hogy létünk legszélsőségesebb jellemei, vagy leghétköznapibb kisemberei, Kállai Ferenc művészetének köszönhetően váltak ismerőssé, a rólunk szóló emberi történetek gazdagságában. Shakespeare, Moliére, Büchner, Gogol, Ibsen, Gorkij, Miller, Katona József, Madách Imre, Bródy Sándor, Móricz Zsigmond, Sarkadi Imre, Németh László, hogy csak a világ- és magyar drámairodalom nagy klasszikusait soroljam, az ő emberismeretének, művészi nagyságának, játékának köszönhetően, azzal a frissességgel, modernséggel szólaltak meg a színpadokon, mintha kortárs szerzők műveire csodálkoznánk rá.

IMG_3611Kállai Ferenc hazaérkezett. Itt ül, kiskutyáját simogatva, ránk mosolyogva, a gyomaiak áradó életidejében. Azt mondják, minden eldől gyermekkorunkban. Az, hogy Kállai Ferenc a Nemzet Színésze lett, a Halhatatlanok Társulatának tagja, a Nemzeti Színház Örökös tagja, Kossuth, Kiváló, Érdemes és Jászai-díjas színész, az a családnak, a gyermekkor élményeinek, a hely szellemének, Gyomaendrőd emberi közösségének köszönhető. A szülői ház, a nagypapa borbélyműhelyének tükrei, hány meg hány emberi arcot, sorsot kínáltak fel egy kisfiú tekintetének, hogy mentse el emlékezete tárhelyein, szemgolyója boltozatán, hogy mikor kell, előhívja azokat, a jellemformáló ihlet pillanataiban. Az iskola is érzékeket, fantáziát ébresztő hely, ahol, ha egy tanító szeretettel, gyöngéd kíváncsisággal fordul a gyerekek felé, akkor az irodalom, a történelem órák magasba röpítenek, s költészet lesz a szikár tényanyag, és mesebirodalom a királyok, hadvezérek által összekaszabolt világ. A szünetekben pedig itt lephet meg bennünket a szerelem. A kisdiák Ferike itt lesz szerelmes Kner Juciba, és meg is kéri Kner-mamától a kezét, aki “áldását adja a frigyre”, de Ferike sohasem merte mindezt közölni szíve választottjával. Az örök szerelem-madár itt fészkelt a szívébe, s el nem repült onnan soha. Kállai Ferenc művészetének egyik éltetője a szerelem maradt.

Reméljük, hogy ez a szobor, a szerelmesek találkahelye lesz, ahol randevút adnak majd egymásnak Gyomaendrőd lányai s fiai — talán így: “Találkozunk a Kállainál, este hatkor!”